Az effektek

2013. október 1. 08:38

Több évtizede, hogy az effektek elindultak hódító útjukon az elektronikus hangszerekkel megszólaltatott különféle zenei irányzatokban. Már a hatvanas évek végén alkalmaztak effekteket a gitárhang színesítésére. Tulajdonképpen az egész történet a túlvezérléssel kezdődött. Az első időkben a zenészek próbálták irányítani újabb és újabb ötleteikkel az effektek fejlődését, a technikában jártas szakemberek, cégek pedig, a felmerült igényeket követve fejlesztettek. Később az egész folyamat átfordult, és amikor igazi iparággá nőtte ki magát az „effektezés”, a fejlesztők elképesztő ötleteinek szüleményeit kezdték el használni a mu­zsi­ku­sok zenei elképzeléseik kiteljesítésére. Ma ott tar­tunk, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok, gyakorlatilag majd­nem mindent tudunk modellezni, és bármilyen elképzelést meg lehet valósítani.

Tehát vágjunk is bele a közepébe. A legcélravezetőbb az, hogyha először csoportokra osztjuk, majd egyenként sorra vesszük az egyes effekteket, ezt követően pedig megpróbáljuk őket egymáshoz kapcsolni egyszerű, illetve bonyolult effektláncokat alkotva.

Az effektek csoportosítása

Mindenekelőtt tisztáznunk kell azt, hogy az effekteket gyártási technológiájuktól függően is csoportosíthatnánk, mely szerint két nagy csoportot lehetne létrehozni, az analóg és a digitális, technológiával készült berendezések csoportját, sőt akár egy harmadikat is említhetnénk, a mechanikus effektek csoportját (lásd például a rugós zengetők) bár ez mára, szinte teljes egészében eltűnt. Mi nem ezt a csoportosítást tekintjük mértékadónak, hiszen némi túlzással kijelenthetjük, hogy – a mai technika fejlettsége mellett – szinte bármelyik effektet képesek a gyártók legyártani, bármelyik technológia alkalmazásával. Ugyanakkor a későbbiek során az analóg effektekkel még részletesen is fogunk foglalkozni. A mi csoportosításunk lényege azon alapul, hogy az egyes effektek, milyen módon avatkoznak be a száraz gitárhang (a továbbiakban direkt hang) módosításakor.

I. Amplitúdó alapú effektek

Ezek az effektek a jel pillanatnyi hangerejének módosítását végzik. Az egyes effekteket az különbözteti meg egymástól, hogy ez a pillanatnyi hangerő mennyire, milyen gyorsan és milyen módon változik.

— Volume Pedal (Hangerő pedál)
— Kompresszor
— Limiter
— Tremolo/Auto tremolo
— Panning/ping-pong
— Expander
— Noise gate

II. Hullámforma torzító effektek 
(Overdrive & Distortion)

A gitárból érkező száraz hang (hullámforma) torzításának különféle módjai tartoznak ide.
— Harmonikus (csöves) torzítás
— Fuzz
— Overdrive (soft clipping)
— Distortion (hard clipping)

III. Szűrő/Frekvencia 

Ezek az effektek a hangszínszabályozással a szubjektív hangmagasság érzetét képesek változtatni, továbbá az utolsó három frekvencia változtatásával a hangmagasságot is.

— Wah/Auto wah
— Equaliser/Ekvalizáció
— Phaser (fézer)
— Uni-Vibe
— Speaker Simulator (Hangszóró szimulátor)
— Vibrato

IV. Időkésleltetéses effektek

Ezekre az effektekre közösen jellemző, hogy valamilyen mértékben késleltetik a bejövő hangot, az utolsó három pedig képes beavatkozni a hullámformába is.

— Echo
— Delay
— Reverb (Zengetô)
— Sampling
— Chorus
— Flanger

V. Egyéb effektek

— Oktáver
— Pitch Shifter
— Talk box
— E-Bow
— Sustainer
— Feedbacker – Anti Feedbacker
— Harmonist
— Vocoder
— Ring Modulator
— Step Wah
— Pitch Bend
— Power Brake
— Effect Loop

A legtöbb multieffekt esetében lényegesen egyszerűbb csoportosításokkal találkozhatunk, melyek gyártónként eltérnek, ezért nagyon nehéz lenne pontosan rendszerezni őket. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül mellettük, hiszen a gyakorlatban ezeket kell használnunk. A legtöbb gyártó – nagyon helyesen – nem feltételezi rólunk, hogy tisztában vagyunk az effektek működésük szerinti, tehát a fenti csoportosításával, ezért különböző elvek alapján saját csoportokat hoznak létre, melyeket – véleményük szerint – a leggyakrabban használnak a gitárosok.

A régebbi berendezéseken megfigyelhető trend, hogy egy csoportot szánnak az erősítő és hangfal szimulációknak, torzítóknak, kompresszor és limiter, wah, equlizer, zajzár effekteknek. Egy másik csoportot elneveznek modulációs szekciónak, és minden olyan effektet ebbe tesznek, ami az előzőekből kimaradt, kivéve a leggyakrabban használt delay és reverb effekteket, mivel ezeket egy harmadik szekcióba osztják.

Az újabb berendezéseknél felfedezhetünk egy másik törekvést, mely talán egyszerűbb áttekintést és könnyebb kezelhetőséget jelent. Itt az erősítő szimuláció szekciót teljesen kiemelik az effektek tömegéből, s nem csak képletesen, hanem valóban is. Ugyanis azokat a kezelőszerveket, amelyekkel a legtöbb erősítő rendelkezik valóban elhelyezik a berendezések előlapján, így valóban úgy kezelhetjük, állíthatjuk az egyes paramétereket, mintha egy erősítőn dolgoznánk. Az összes többi effektet pedig egyszerűen elhelyezik egy, vagy két bankban... nevezzük mondjuk FX1-nek és FX2-nek őket.

Bárhogy is legyen, ezek nem változtatnak azon a tényen, hogyha szeretnénk tudni, hogy melyik effekt hova tartozik működési elve szerint, akkor csak a fenti felsorolásból indulhatunk ki. 

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.