VIII. Fejezet - A hangok értékének meghatározása

2013. október 10. 08:20

A hangok értékének meghatározása nem más, mint a tempó által megadott két mérőütés között eltelő idő tetszőleges számú egységre bontása. Ennek variációi tulajdonképpen végtelenek, hiszen adott idő alatt, gyakorlatilag bármennyi hang megszólaltatható (persze csak amennyi fizikailag megvalósítható). A legegyszerűbb módszer, a leghosszabb leírt hangérték (egész hang) felezése, majd a létrejött érték újboli felezése, és így tovább... Természetesen ezzel a módszerrel az adott érték mindig két egyenlő részre osztódik, Pl: egész–fél–negyed–nyolcad–tizenhatod stb... Azonban az idő nem csak két egyenlő részre osztható, hiszen oszthatjuk 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 stb... egyenlő részre is. Ráadásul a ritmizáció lényege éppen az, hogy ezekből a számokból tetszőleges variációkat hozhatunk létre, melyek együttesen már nem feltétlenül egyenlő részekre osztják az időt. Különböző jelek segítségével pedig bármilyen értékkel rendelkező – két, vagy több – hang értékeit összeadhatjuk, így akármilyen hosszúságú hangérték is létrehozható.

Nézzük mindezt az ötvonalas rendszerben:

 - Egyes hangok értékét meghosszabbíthatjuk a „ . " (pont) és a legato (kötés) írásjelek segítségével, ezzel olyan értékû hangokat is elérhetünk melyeket a hangok számának duplázásával vagy felezésével nem.
 

Egyes hangok értékét meghosszabbíthatjuk a „ . " (pont) és a legato (kötés) írásjelek segítségével, ezzel olyan értékű hangokat is elérhetünk melyeket a hangok számának duplázásával vagy felezésével nem.

A „ . „ (pont) meghosszabbítja a hang, vagy a szünetjelek értékét a saját értékük felének az értékével. Pl.: egy pontozott negyed értéke = egy negyed + egy nyolcad. (középső ábra)

A legato (kötés), ha két olyan hang között fordul elô melyek között nincs hangmagasságbeli különbség, összeadja

A legato (kötés), ha két olyan hang között fordul elő melyek között nincs hangmagasságbeli különbség, összeadjaa két hang értékét.

Az egyes hangok értékeit harmadolhatjuk is, az így kapott hangértékeket nevezzük triolának.

Negyed értékű hang ötödölése (kvintola), negyed értékű hang hatodolása (szextola), negyed értékű hang hetedelésa (szeptola), a negyed értékű hang nyolc egyenlő részre bontása pedig a harmincketted. Ettől a ponttól már csak a prím számok jelentenek új értéket, az összes többi létrejövő hangérték valamely korábbi bontás megkétszerezése, vagy megháromszorozása.

Íme a legfontosabb hangértékek leírása:

A már megismert Kromatikus és a Dúr skála valamennyi ujjrendjét főként nyolcad, (mérőütésenként két megszólaltatott hang) triola, (mérőütésenként három megszólaltatott hang) tizenhatod, (mérőütésenként négy megszólaltatott hang) ritmizálással gyakoroljuk. Pengető kezünket mindig úgy képzeljük el, mint egy metronóm szárát, melynek az a feladata, hogy tökéletes pontossággal végezze a le-föl mozgást.

Letölthető tartalmak

  1. A kromatikus skála gyakorlása nyolcad, triola és tizenhatod váltakozó használatával
  2. A C-Dúr skála öt ujjrendjének gyakorlása nyolcad, triola és tizenhatod váltakozó használatával

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.